Facebook
Pinterest
Flickr
Blogger
Twitter
@Gedeontanya Tweetjei

{NEWSTITLE}

Környezetünk - Bugacpuszta


taj01.jpgMindenek előtt egy hálás köszönet a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek. Az oldal tartalmának létrehozásában az ő munkájuk segített bennünket. Fotóik, szakmai segítségük nélkül nem is vállalkozhattunk volna a táj szépségeinek ilyen részletességű bemutatására. Ha nálunk jár, ha velünk túrázik, sok növényről és állatról hallhat tőlünk érdekességeket, tudásunk azonban össze sem hasonlítható azzal a tudással és szeretetteljes gondoskodással amellyel ők óvják és gondozzák a nemzeti park értékeit. A gyönyörű fotók többsége Gilly Zsolt és Vajda Zoltán munkái közé tartozik. Köszönjük!




taj02.jpgBugacpuszta - a természetjáró, a természettudós ember szemével

A Kiskunság felszíne a jégkorszak utolsó időszakából származó lösz, melyet a folyók és a szelek által évezredek során ráhordott, különböző vastagságú, dunai eredetű homokréteg takar. Kiemelkedő jelentőségűek a homokbucka alakzatok.
A felszíni alakzatok gazdagsága a mindössze néhány méteres szintkülönbségek ellenére is különlegesen változatos terepet eredményezett, sokféle talajtípussal és azok kombinációival.




taj03.jpgA Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság és a nemzeti park jellegzetes arculatát. A történelem különös alakulása, a nagy történelmi sorsfordulók hatásai máig érezhetők. Ez a homokpuszta egy nyitott történelemkönyv. A szeri síkon kötöttek vérszerződést Árpád magyarjai, a tatárok pusztítása tönkretette az addigra már kialakult településhálózatot. A megművelt területek vadonná, igazi pusztasággá váltak. A törökök százötven éves uralma az erdőállomány megfogyatkozását hozta magával. A mezővárosok állattartása nagyarányú eróziót eredményezett (futóhomok keletkezése). Később folyószabályozások, erdőtelepítések, és a tanyarendszer kialakulása, majd a kollektivizálás alakította ezt a tájat. És ezeket nemcsak ember sínylette meg, még inkább a természet.

taj04.jpgA kiskunsági megfogyatkozó tanyák lámpafénye már haloványan világít, jelezve, hogy a tanyasi gazdálkodás és életmód végleg letűnik. Petőfi Sándor erről a tájról mindig is nagy szeretettel és kötödéssel írt. A keleti pusztákról jövő nomád állattartó magyarok a Kiskunságban találták meg igazi életterüket. Pusztáink azért értékesek, mert egyszerre jelenítik meg kulturális és természeti örökségünket. A homokpuszták igazi üzenete a XXI. századra: megtartani a tájat a benne élő - Európában ma már szinte egyedülálló élővilággal együtt.





taj05.jpgA Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A felső - pliocénban pleisztocénban települt a dunai eredetű hordalék a pannon üledékekre. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területet és ezután erőteljes eolikus (szél által mozgatott) üledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot felépítő üledékek (homok, löszöshomok, lösz) települési iránya Ény-Dk-i, mely az uralkodó széliránynak felel meg. A Hátság felszínét lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok és ezek formakincse jellemzi eróziós deflációs mélyedésekkel, melyekben korábban időszakos szikes tavak, szikes mocsarak sokasága volt.


A homokhátságon három, valamikor összefüggő homokvidék tartozik a nemzeti parkhoz: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely egykor szervesen kapcsolódott a turjánosokhoz is. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik.

A szinte növényzetmentes homokon először zuzmók és mohák települnek meg. Köztük laza csomókban homoki csenkesz (Festuca vaginata) köti meg a talajt. Májusban legszebb a vidék. Ilyenkor virágzik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa), mely az összes buckát beborítja.

Később bontja szirmait a homoki vértő (Onosma arenaria), a szalmagyopár (Helichrysum arenarium) a kék virágú báránypirosító (Alkanna tinctoria) és az apró termetű homoki varjúháj (Sedum hillebrandtii). Nyár derekán virít a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus), a mezei iringó (Eringium campestre) és a királydinnye (Tribulus terrestris). A nedvesebb buckaközi mélyedésekben a serevényfűz (Salix rosmarinifoliae) jellemző. A napsütötte buckaoldalakon a naprózsa (Fumana procumbens) apró virágai nyílnak. A legeltetés megszűntével lassan megszűnik a homok aktív mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található a fokozottan védett területen. Lassan a fás szárú növények is megjelennek a területen. Ezek közül elsők a cserjék, az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a sóskaborbolya Berberis vulgaris) és a boróka (Juniperus communis). A borókások jelentős állománya az Orgoványi és a Bugaci területen alakultak ki. A fákat elsősorban a nyárfa fajok - fehér- és szürke nyár (Popukus alba, P. canescens) és az akác (Robinia pseudo-acacia) képviseli. A bugaci ősborókás borókás-nyárasai, az orgoványi buckák szinte elegymentes borókásai feledhetetlen látványt nyújtanak.

taj07.jpgA homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők tölcséreit mindenhol könnyű megtalálni, de sok poloska, bogár, sáska és szöcske is él a gyorsan felmelegedő és gyorsan kiszáradó homokon. Csak nedvesebb időben láthatjuk nappal a barna ásóbékákat, a zöld varangyokat (Bufo viridis) és levelibékákat.

A zöld-, a fürge- és a homoki gyíkok (Lacerta viridis, L. agilis, Podarcis taurica) azonban szívesen sütkéreznek a napon.




taj08.jpgA homokbuckások madarai közül sok a földön fészkel, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis), mások inkább a bokrosokban találják meg élőhelyüket. Az idős nyárfák odvaiban költenek a harkályok. Megürült fészkeiket szívesen foglalják el a szalakóták (Coracias garrulus), melyek állománya sajnos fogyatkozóban van ugyanúgy, mint a búbosbankáé (Upupa epops).
A bugaci területen a zárt homoki gyepeken valamikor rengeteg állatot tartottak. Ma a nemzeti park egyik legismertebb területe, ahol a Pásztormúzeumban a természeti értékek mellett a pásztor-hagyományokat is bemutató kiállítás látható. A homokbuckák között szélvájta medrekben kisebb-nagyobb szikes tavak alakultak ki. Ma ezek közül csak kevésben gyűlik össze a víz, nagy részük kiszáradt medrében zárt gyep fejlődött.

taj09.jpgEz az egész Kiskunságban jellemző folyamat sajnos az élővilág változását, esetenként elszegényedését is maga után vonta. Az utóbbi évtizedekben száradt ki a Kondor-tó, a Szívós- és a Szappan szék, és a bugaci Szappanos-tó.

A géntartalékok fenntartását tűzte ki célul az a projekt, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park nagyállási Génbank telepe és a bugaci szürkemarha-gulya hivatott közvetlenül szolgálni. Az ősi magyar háziállatok eredeti pusztai környezetben a hagyományos külterjes körülmények közötti fenntartásának támogatása, bemutatása fontos, az érintett állatfajok hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlen feladat, amelyhez a Gedeon tanya állatai is hozzájárulhatnak.


taj10.jpgA kiemelkedő természeti értékek nemzetközi elismeréseképpen a Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja Bioszféra Rezervátummá nyilvánította.










Bugacpuszta programajánlata:

Céges tréningek, családi hétvégék, disznóvágás(önköltséges) , pusztaprogram, nyugdíjas programok: 1nap 2 nap 3 nap, osztálykirándulás, október 22-25 , tanyasi látvány disznóvágás, szilveszter, utószilveszter, puszta partik, pusztai romantika pároknak, húsvét 2012, pünkösd 2012, május 1. 2012, ballagás 2012, családi események, terep- és túralovaglás, lovaglás oktatás, távlovaglás, hagyományőrző programok.

Kérésére az Ön ízlése alapján állítunk össze bugacpusztai programot!




Főmenü

Gedeon tanya program ajánlatok

Véletlenszerű galéria

Ötlettár

Időjárás

Keresés Gedeon Tanya Panzió Bugacpuszta

Véletlenszerű Képek

Ügyfélszolgálat: 9-19 óra - Kérje egyéni ajánlatunkat! Értékesítés: 06 30 349 77 55 Recepció: 06 76 722 800
Gedeon Tanya Panzió H-6078 Jakabszállás II. kerület 150.

Gedeon Tanya Az év legjobb Honlapja verseny résztvevje
tanya.lap.hu | Bugac | Vidék íze